2024. márc. 18.
A Csíki Játékszín az Utazás a koponyám körül bemutatójára készül. Ehhez kapcsolódnak az alábbi tananyagok:
2023. okt. 21.
Ma volt a bemutatója a Petőfiről készült dokumentumfilmnek a Duna Televízióban. A film Petőfi erdélyi útjait és Erdélyhez való kötődését követi végig úgy, hogy rajta keresztül a teljes élettörténetre és életműre ráláthatunk. Egy olyan korszerű, a legfrissebb tudományos eredményekre támaszkodó, ugyanakkor vonzó látványvilágot teremtő dokumentumfilm, amely Petőfit az első modern irodalmi értelmiségiek egyikeként mutatja be, tudatos, kísérletező és kíváncsi polgárként. A filmben T. Szabó Levente irodalomtörténész kalauzol az egyes helyszíneken, de megszólalnak benne az egyes helyszíneket kutató helytörténészek, illetve ismert Petőfi-kutatók is. Ez az első olyan nagyszabású dokumentumfilm, amely Petőfi erdélyi kötődéseit összefoglalóan megjeleníti.
A film rendezője és forgatókönyvírója Maksay Ágnes, tudományos munkatárs és forgatókönyvíró T. Szabó Levente.
2023. okt. 1.
Az iskolai könyvtár számára 2023-ban vásárolt kortárs szerzők könyveinek listája:
Fredrik, Backman: Az ember, akit Ovénak hívtak
Bartis Attila: A nyugalom
Boldizsár Ildikó: Mesék a felnőtté válásáról
Borbély Szilárd: Nincstelenek
Botházi Mária: Biorobot
Botházi Mária: Bolgogság juszt is a tied
Botházi Mária: Fűnyíró a Tündérkertben
Dragomán György: Adjuk meg a módját
Dragomán György: A fehér király
Dragomán György: Máglya
Annie, Ernaux: Lánytörténet
Grecsó Krisztián: Vera
Háy János: Mamikám
Háy János: Napra jutni
Háy János: Szavalóverseny
Hiro Arikawa: Az utolsó macska krónikája
Karafiáth Orsolya: Egymás könyve
Rupi, Kaur: A nap és az ő virágai
Rupi, Kaur: Tej és méz
Kemény Zsófi: Az aranykor fénykora
Lackfi János: #Jóéjt puszi 1 - #Jóéjt puszi 2
Lackfi János: Van tüzed?
Madeline, Miller: Akhileusz dala
Madeline, Miller: Kirké
Molnár Vilmos: Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei
Alice, Munro: Mennyi boldogság
Nádas Péter: Rémtörténetek
Delia, Owens: Ahol a folyami rákok énekelnek
Sally, Rooney: Normális emberek
Sántha Attila: Ágtól ágig
Sinka István: Válogatott versek
Szívlapát – kortárs versek
Szűcs Péter: Dharma
Tompa Andrea: Fejtől s lábtól
Tompa Andrea: Omerta
Tóth Krisztina: Bálnadal
Tóth Krisztina: A majom szeme
Ljudmila, Ulickaja: A lélek testéről
Varró Dániel: Szívdeszert
Váradi Júlia: Dobszerda
Vida Gábor: Egy dadogás története
Visky András: Kitelepítés
W.M. Paul, Young: A viskó
Závada Péter: Mész
Závada Péter: Ahol megszakad
Baka István: Összegyűjtött versek
2023. szept. 12.
Rainer Maria Rilke: Őszi nap
Uram: itt az idő. Oly hosszú volt a nyár.
A napórán fektesd el hosszú árnyad
s engedd az orkánt a pusztára már.
Még csak néhány kövér gyümölcsöt éressz,
adj nékik még két délies napot,
hogy belük napfénytől lenne édes,
míg a tüzét borrá változtatod.
Kinek nincs háza, annak sose lesz tán,
ki egyedül van, egyedül marad,
hosszú leveleket ír és olvas eztán,
vagy bús allékban járkál hallgatag
s bámulja a fakó napsugarat.
Kosztolányi Dezső fordítása
Rainer Maria Rilke: Őszi nap
Beteljesült. Bő nyár volt s vége van.
Vond árnyaid a napórákra némán
s fújjon a rónán újra szél, Uram.
Rendeld a még éretlent: érjenek;
adj bár két napi délies verőt még,
sürgess tökélyre és nyilazz a tőkék
nehéz borába végső édeset.
Kinek most nincs, nem épít házat már
Ki most magányos, lesz hosszú időre,
olvas, hosszú levéllel bibelődve
virraszt, s riadtan meg-megállva jár
a fák alatt, ha lombra lomb süvölt le.
Kányádi Sándor fordítása
2023. máj. 15.
Az írás nem választható el az alapanyagoktól, a technikától. Itt a merített papír készítésének módjáról, a Fedémesi papírkészítő műhelyről nézhettek meg egy rövid bemutatkozást:
2023. ápr. 17.
A Zöld Hét keretében gyakorlati próbára hívtam tanítványaimat. Berszán István Terepkönyve alapján úgy gyakoroltuk magunk az irodalomolvasásban, hogy közben a figyelmünk újra és újra elkalandozhatott háttér és előtér között, a folyamat megfigyelése is kihívás elé állított. Haikukat olvastunk Kovács András Ferenc Időmadárkönyvéből, de volt novella is a fóliák között.
Az elkészült fényképekből szeretnék néhányat közzé tenni.
2023. ápr. 16.
A maszkkészítéssel természetesen nem csak a dráma szereplőit próbáltuk megformálni, hanem arra is készültünk, hogy előadjuk az Antigonét.
2023. jan. 6.
Az antik dráma világához hozzátartozik a maszk. A maszk segít a színésznek az átlényegülésben, az alakváltásban. Milyenek lehettek az ókori görög színház maszkjai? Hogyan is működhetett a színház az ókori társadalomban? Milyen viszonyban van ez a demokráciával, a hatalom formáival?
Néhány képet csatolok, és egy nagyon alapos videót.
Egy jó videó a maszkkészítéshez:
2022. nov. 29.
Többször esett szó a holokausztról, Kertész Imre Sorstalanság című regényéről. Hallgassátok meg Fűzfa Balázs előadását Kertész Imre és a Sorstalanság sorsáról.
2023. január 20.
Ajánlom figyelmetekbe ezt az írást Anasztázia Petrováról, aki az udmurt nyelv és kultúra képviselője, és Háromszéken él.
2022. szept.21.
Az ELTE Finnugor Tanszék Facebook-bejegyzését veszem át.
1989-ben ezen a napon hunyt el Klavgyija Plotnyikova, az utolsó kamassz anyanyelvű beszélő, ezért a mai nap a kihalt uráli nyelvek emléknapja. A Földön jelenleg 6-7000 nyelvet beszélnek, számuk egyre fogyatkozik. Minden nyelv kihalásával kihal a kultúra egy egyéni, megismételhetetlen része is. Fontosnak tartjuk ezért hangsúlyozni, hogy a nyelvi és a kulturális sokszínűség megőrzendő értéket képvisel.
Kamassz sirám
Ahol vándoroltam,
fekete hegyeim
messze elmaradtak.
Taposott útaim
zöld fűtakarót
magukra takartak.
Fekete hegyeim
messze elmaradtak.
Fehérlő ormaim
mögöttem maradtak.
Erőink elhagytak.
Nagy nemzetségemből
egyedül maradtam.
Rokonaimtól
immár elszakadtam.
Ahol halásztam,
tavaim
mögöttem maradtak.
Nem látom már őket!
Fekvő sátorpóznáim
elkorhadtak.
Varrott sátorlapjaim
kiszáradtak.
Mind elmúltak...
(Avdajeka Andzsigatova, fordította: Bede Anna)
2022. szept. 8.
Nemzeti Filmintézet - Filmarchívum Alapfilmek projektjéről.
Ez egy filmes ismeretterjesztő oldal, ami bárkinek ajánlható. A filmekhez feldolgozó anyagok készültek: pici részleteket, elemző kérdéseket, kreatív feladatokat, írásgyakorlatokat, kiegészítő anyagokat tartalmaz, amelyekből válogatni lehet.
2021. már. 19.
Az ember tragédiájáról az Alter-Tanterv című műsorban Visky Andrással T. Szabó Levente beszélget:
2020. már. 16.
Podcast Tompa Andrea regényeiről a Sapientia oktatóitól:
2020. dec. 9.
Groteszk:
2020. május 1.
A Petőfi Irodalmi Múzeum ezen a linken nyilvánossá tette az Arany Jánosról szóló virtuális kiállítását. Érdemes belemélyedni, elkalandozni egyik faltól a másikig, belehallgatni a hanganyagokba.
2020. ápr. 30.
A Szigeti veszedelemmel kapcsolatosak Konrád Ignác festményei, illetve egy film, amely ezeket a festményeket mutatja be.
Ebben a mai videóinterjúban Nyári Krisztián Röhrig Gézával beszélget. Az is szóba kerül, hogy miért van szükségünk az irodalomra, művészetre, valamint a hitre. Katt:
Irodalomtörténeti érdekességekről posztol Dr. Milbacher Róbert a Facebookon. Az ő szavaival: „online oktatási céllal a 19. századi magyar irodalom tévhiteiről, legendáiról megosztom néhány vesszőparipámat”.
Megjelent egy nyelvészeti-nyelvhasználati kérdésekkel is foglalkozó műsor, az Édes anyanyelvünk. A Médiaklikk-en visszanézhető.
2020. március 17.
A járványra való tekintettel ingyenesen visszanézhető egy új ismeretterjesztő sorozat Arany Jánosról és epikus műveiről. Az Aranyok aranya címet viselő videók az Arany János-emlékév keretében készültek. Ide kattintsatok:
2020. március 9.
A BBC dokumentumfilmje Jane Austen életének helyszíneiről megnézhető még néhány napig, bátran ajánlom:
2020. február 29.
Ottlik Iskola a határon című regénye 60 éve jelent meg. Ennek alkalmából az Iskolakultúra folyóirat egy egész lapszámot szentel a regénnyel kapcsolatos kutatásoknak, tanulmányoknak, ráadásul ezek ingyenesen olvashatóak. 🕵️♀️ Hiába, újra csak ebbe az iskolába járunk.
A teljes lapszám elérhető a linkre kattintva. Néhány címet kiemelek:
Osztroluczky Sarolta: „...nyakszirtjét és hallgatását megjegyezte...” Arc, nyak és tarkó Ottlik Géza elbeszélő prózájában
Mosza Diána: Test és hatalom viszonya az Iskola a határonban
Arató László: Sztoikus-e az Iskola végső üzenete? A Jakus-Hévízi-hipotézis újragondolása
2020. február 28.
Zelk Zoltán: Zuzmara
Mikor az első zuzmara
megül a rózsafákon,
töpreng az ember, mit tegyen,
hogy ami fáj, oly nagyon mégse fájjon.
De tudja, fájni fog soká,
mert büntetlenül nem lehet szeretni,
az ész végülis megadja magát,
ha majd a szív nem s nem akar feledni.
Mert zuzmara a rózsafán,
mert varjuszárnyak árnya hull a hóra. -
A nyári tücsökcirpelés
most ér a csillagokba.
(A verset Dragomán György oldaláról vettem át.)
2020. feb. 18.
Tiszta szívvel
Nincsen apám, se anyám,
se istenem, se hazám,
se bölcsőm, se szemfedőm,
se csókom, se szeretőm.
Harmadnapja nem eszek,
se sokat, se keveset.
Húsz esztendőm hatalom,
húsz esztendőm eladom.
Hogyha nem kell senkinek,
hát az ördög veszi meg.
Tiszta szívvel betörök,
ha kell, embert is ölök.
Elfognak és felkötnek,
áldott földdel elfödnek
s halált hozó fű terem
gyönyörűszép szívemen.
1925. március
2020. jan. 24.
Péntek János tanár úr gondolatai, életútja, a kolozsvári magyar szak története, az erdélyi nyelvjárások vizsgálata, ezekről is szó esik ebben a interjúban.
Mától érvényesek a diákbérletek a Csíki Játékszín Rokonok című előadására:
január 15., szerda 18.00 | Sganarelle bérlet
január 16., csütörtök 17.00 | Romeo és Júlia
Móricz Zsigmond Rokonok című regényét diákkoromban olvastam, és emlékszem, mennyire jól rávilágít kapzsiság, az élősködés mindennapi jelenlétére. Kíváncsian várom az előadást!
Kájoni János emlékévet ünneplünk, sok rendezvény épül Kájoni munkássága köré. A Cantionale Catholicum című gyűjteményes kötet darabjaira a Role együttes Kájoni Miserend nevet viselő koncertje-előadása hívta fel a figyelmem. Az alábbi szöveget megzenésített formában meghallgathatjátok. Kattintsatok a képre!
Igasság szerető
Igasság szerető, / Te tudós számvetö / Járúlly-elő téntáddal:
Fizetést nem szánok, / Csak a'mit kívánok, / Jegyezdesd-fel pennáddal.
Mitöl-fogva Világ / All, hány-féle virág / Nevekedett a'földböl?
Az Égen hány Csillag, / Éjjel, nappal villog, / s' Hány gyöngy-szem lött a' ködböl?
A' tenger hány csöpböl / All? és a' felhökböl, / Vaj s' hány csöpp esö esett?
Hány Angyal kárhozott? / s' Reánk hány kínt hozott / Adám midön el-esett?
A' tenger-fövenyit, / s' annak sok örvényit, / Tedd hamar egy summába:
Hány csöpp ártatlan vér, / Most boszszú-állást kér, / Igaz Abeltöl-fogva?
Add-mellé vadait / A'földnek, s' barmait, / Minden szörök-szálával:
Füveknek magvait, / Vizeknek habjait, / A' tenger halaival.
Madarak tollait, / s' A' fáknak ágait, / Azoknak levelével:
A' szölö-szemeket, / s' Apró kövecskéket, / Földnek minden férgével.
Ah vesd-el pennádat, / s' szegezd bé téntádat, / Mert azt véghez nem viszed!
De bár meg-vetnéd-is, / s' Számban vehetnéd-is / Ezeket de meg-hidgyed! / Ezeket de meg-hidgyed!
Nerina Canzi
Azt mondta,
tiétek az ítélkezés,
jól mérjetek meg mindenkit
igazságérzetetek
patikamérlegén,
mert ez a ti dolgotok,
könyörtelenül éles tekintettel
keressétek a rosszat és a jót.
Én meg majd bosszút állok
kérésetek szerint.
Ja, nem.
Azt mondta,
ha te vagy az idősebb fiú,
és hazajön tékozló öcséd,
tégy le minden neheztelést,
égesd el a kockás papírt,
amin kiszámoltad
az örökséget pontosan,
bocsáss meg minden bántást,
hagyd az összehasonlítgatást,
gyere be, öleld meg,
ölelj meg engem is
és bulizz velünk.
Ja, és te vagy az idősebb fiú,
tiéd mindenem.
Mondtam már?
(Lackfi János)
************************************************
2019. május 9.
Szeretettel ajánlom figyelmetekbe a Csíkszeredai Könyvvásár programjából:
Háy János Kik vagytok ti? Kötelező magyar irodalom című könyvének bemutatóját május 10-én 18.30-tól
Bodor Ádám Sehol című könyvéről Kovács András Ferenc beszélget május 11-én 18.30-tól
Grecsó Krisztián és Hrutka Róbert Libikóka című zenés pódiumestjét május 11-én 20 órától
A teljes programot elérhetitek itt:
2019. május 1.
Nézzetek videókat itt:
A haza fogalma mindig újraértelmeződik bennünk. A múlt egyes pillanataiban nem ugyanazt jelentette, mint ma, Felvidéken, Kárpátalján nem ugyanazt jelenti, mint Székelyföldön, sem mint Magyarországon. A szó jelentése pillanatról pillanatra változik minden egyes emberben. Magyarórán biztosan találkozunk a kérdéssel, mit jelent is a haza, a hazafiság fogalma Kölcsey Himnuszában, vagy mit jelent a Szózatban.
A Csíki Játékszín színművésze, Puskás László nyerte idén a Versünnep Fesztivált - adta hírül a Hargita Népe. A Kárpát-medencei verseny döntőjét Budapesten tartották április 14-én, vasárnap. A színész Markó Béla Hozzád hazám most verset írnék című versét mondta, amelyben a haza fogalma újraíródik. Érdemes visszanézni a szavalatot az alábbi videóban a 27. perctől.
Székely Csaba Nu chiar 1918 című komédiájában a haza szintén kulcsfogalom. A művet az Andrei Mureșanu Színház vitte színre Cristian Ban rendezésében, és az előadás körül Sepsiszentgyörgyön heves vita alakult ki. A mű témája egy száz éves Románia tiszteletére szervezett ünnepség, amelyen különböző bonyodalmak után hétköznapi embereknek a színpadon egyedül kell megfogalmazniuk gondolataikat-érzéseiket a hazával kapcsolatban. „Elképesztően sűrű, érzelmileg felfokozott a keletkező csend, és banalitásukban letaglózók a félszeg megszólalások. »Én nem tudok mit mondani.« »Itt született a gyerekem.« Ráadásul csupa olyan mondat, amelyet a nézőtéren ülő románok és magyarok egyaránt mondhatnának." - olvasható Boros Kinga Székely Csabával készített interjújában.
„Kalapos Éva regénye az aggasztóan elterjedt cyberbullyingről szól (amiről azóta filmek is születtek), és a Frankenstein-regény komoly szerepet kap a történetben. Ifjúsági regénynek, Young Adult irodalomnak mondják az efféle műveket. Szereplői kamaszok, elbeszélője szintén, fő színtere az iskola, konfliktus szintén az iskolai ismeretségekből fakad. De kinek is szól valójában?A kamaszoknak persze, de valójában éppúgy minden olyan felnőttnek, aki kapcsolatban áll gyerekekkel: szülő, tanár, orvos, szomszéd, nagynéni, keresztapa, edző, vagyis mindenki. Ha lenne nem-iskolai kötelező olvasmány, azaz felnőtteknek szóló házi feladat, hát ez az lenne.”
Schiller Mariann Nincs visszaút című könyvajánlója a Revizor Online-on olvasható.
2019. március 26.
14:00 Indulás az iskola udvaráról
15:00 Haáz Rezső Múzeum
Találkozások Kányádi Sándor emlékkiállítás
interaktív tárlatvezetés – 1 óra
18:00 Tomcsa Sándor Színház
JORDI GALCERÁN: A GRÖNHOLM-MÓDSZER
A kézdivásárhelyi Városi Színház vendégelőadása – 1 óra 20 perc szünet nélkül
Ismertető az előadásról:
Felelünk, dolgozatot írunk az iskolában, az egyetemen. Vizsgázunk a jogosítványunkért, a diplomáinkért, az állásunkért, az előléptetésünkért. Tördeljük a kezünk, elpirulunk, szorongunk, lenyeljük a vizsgáztatók cinikus megjegyzéseit. Eleget teszünk a kéréseknek, megoldjuk a feladatokat, próbálunk a lehető legjobban teljesíteni. Ezek után, reméljük, minket választanak, átengednek, kitüntetnek. Ha sikerrel járunk, örülünk, és elhisszük, hogy mégis volt értelme a megaláztatásoknak. Talán védekezhettünk volna, otthagyhattuk volna az egészet, de úgy döntöttünk, maradunk, levizsgázunk mindenáron; és ha kell, meg is győzzünk magunk arról, hogy ez volt a jó választás. A vizsgáztatóbizottság ránk mosolyog, megdicsér, gratulál. Arról azonban, hogy valójában mit gondolhatnak rólunk, miért döntöttek mellettünk, fogalmunk sincs.
„A Grönholm-módszer ötletének alapja megtörtént esemény. Néhány éve egy madridi kukában megtalálták egy szupermarket-lánc személyzeti osztályán dolgozó alkalmazott feljegyzéseit azokról a nőkről, akik pénztárosi állásra jelentkeztek. A feljegyzésekben hemzsegtek a hím-soviniszta, idegengyűlölő, durva jellemzések (kövér; bögyös; dagadt; külföldi; sötétbőrű; azt sem tudja, hogyan kell kezet fogni; sípoló hangú, tiszta idióta stb.). Ez az alkalmazott, annak tudatában, hogy rá osztották a kiválasztás szent misszióját, felhatalmazva érezte magát, hogy ilyen önkényesen nyilatkozzon olyan emberekről, akiket egyáltalán nem ismert. Elképzeltem ezeket a szerencsétlen nőket, ahogy igyekeznek jó benyomást kelteni a cég előtt, és próbálnak a vélt elvárásoknak megfelelően viselkedni, készen akár kisebb megaláztatásokra is, csak hogy megszerezzék a munkát, amire szükségük van.”
Rendező: Barabás Árpád, szereplők: FERRAN - Kolcsár József, ENRIC - Lung László Zsolt, MERCÈ - Márdirosz Ágnes, CARLES - Kiss László
A Musica Historica oldalán bukkantam rá, onnan idézem: Arany János „Nemzetőr-dalát” 1848-ban még nem a ma közismert új stílusú népdalra énekelték (nyoma se volt ilyen dallamnak). Nagyszalontán egy helybeli zenebarát nemzetőr, Fónagy József zenésítette meg, s bár egykorú kotta nem maradt fenn róla, Arany 1874-ben (!) emlékezetből leírta Dalgyűjteményébe.
Izgalmas televízióműsorban beszélnek Az ember tragédiájáról:
A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes januárban bemutatja a Góbé farsang című előadását, melyet Orza Călin rendezett.
„A téli ünnepkör bensőséges adventi szakaszát a farsangi tombolás ideje váltja fel. Ekkor – vízkereszt után – a világ tótágast áll, minden és mindenki átlényegül vagy kivetkőzik magából. (...)
A Hargita Együttes Góbé farsang című előadása bőven merít a néphagyomány téli szokásaiból, és saját szájíze szerint fűszerezve azokat kívánja bemutatni, hogy az ünnepek a lélek megtisztulásának, a szív megkönnyítésének lehetőségei.
A színes farsangi kavalkád Konc király és Cibere vajda ádáz harca, két párbaja között bontakozik ki, ami alatt, vásári jelenetek, kocsmai mulatozás, tánc, ének és számos különös zsánerfigura jelenik meg.”
2019. január 6.
A külső és belső idő problémájának margójára:
Jászberényi Sándor újságíró novelláját (Tél az ígéret földjén) nem olyan régen olvastam. Most fedeztem fel, hogy a Közel-Keletről szóló cikkeit a Székelyhonon is olvashatjátok. Ezek nem fiktív írások, inkább riportok, képriportok a világnak e vallási szempontból oly heterogén szegletéről:
A legszegényebbek karácsonya (dec. 25.)
Az utolsó hajóépítők Alexandriában (dec. 18.)
Ebéd a halottak városában (dec. 1.)
2018. december 29.
Néhány hétig még visszanézhető a Médiaklikken egy új ismeretterjesztő sorozat Arany Jánosról és epikus műveiről. Az Aranyok aranya címet viselő videók az Arany János-emlékév keretében készültek. Ide kattintsatok:
Ha szereted Ady verseit, hallgasd meg, hogyan szólalnak meg ma. A www.24.hu oldalon így készülnek Ady halálának 100 éves évfordulójára:
Bécsben nyílt festménykiállítás Pieter Bruegel munkáiból. Érdemes megnézni a következő oldalt NAGYKÉPERNYŐS üzemmódban (általában F11 gomb!)
Végig tudod például nézni centiméterről centiméterre a képeket, normál fényben vagy éppen infrában - mindnesetre olyan színekkel, ahogyan a világ egyetlen múzeumában sem.
Az Irodalom Másképp verseny facebook-oldaláról idézem az alábbiakat:
Milyen egy könyvajánló?
Sokféle, sokszor egymásnak ellentmondó műfaji meghatározást is találhatsz erre. Ami fontos, hogy a versenykiírás szempontjait vedd figyelembe!
Segítségül mutatunk néhány részletet a tavalyi kedvenceinkből:
„Sok iskolás nem szereti, vagy egyszerűen csak unalmasnak találja Jókait, Babitsot, pláne Bessenyei Györgyöt. Pedig valójában magukról az írókról szinte semmit nem tudnak. Szilasi László Amíg másokkal voltunk című művét azzal a reménnyel vettem a kezembe, hogy segít megismerni és megérteni az említett három magyar szerző munkásságát, életét. Ez a vágyam teljes mértékben teljesült. A regény, azaz a három kisregény pontosan bemutatja, hogy Babits, Jókai és Bessenyei hogyan döntötte el végül, hogy elkezd írni. Azt, hogy hiába akadályozza őket akárki vagy akármi, végül mégis felszínre tör alkotóvágyuk, zsenijük.
(…)
Sokáig gondolkodtam, mi a közös a három művészi sorsban, amely miatt Szilasi László egy művé kapcsolta össze a 3 kisregényt. Mindhárom egy-egy olyan íróról szól, aki kereste és végül megtalálta a nagy mű megírásához vezető utat. Vajon Szilasinak sikerült-e létrehoznia a három elődhöz hasonlóan a nagy művét? És vajon nekünk, hétköznapi embereknek, sikerül-e ugyanez: létrehozni a nagy élet-művet?”
(Jankovits András, 11. évf., Pécsi Janus Pannonius Gimnázium, 2017. október)
Az alábbi linkre kattintva A Nagyok egy adását nézheted meg, amelyben Maróth Miklós beszél latinról, ógörögről, héberről, az arab nyelvekről, Arisztotelészről, filozófiáról.
„Bemegyek a mozaikos váróterembe, mert sötétedik, hideg van, és a vonat sokára jön még. Leülök egy padra, itt legalább fűtenek, nézem a hirdetményeket. Bebotorkál egy mankós hajléktalan, odamegy a sarokban álló fehérre mázolt, billenős szemeteshez, hosszan bámulja.”
Vajon a viszolygás, ami bennünk van, miből fakad? Ítélet? Szégyen? Undor? Tóth Krisztina Lakatlan ember című írását ajánlom elolvasásra.
Balassi verseit lehet itt hallgatni megzenésítve:
Budapest-töredékek címmel jelent meg egy program, idézem a honlapról: „8 népszerű magyar írót kértünk fel, hogy válasszanak egy régebbi írótól származó rövid szöveget (verset, novellát, tárcát), ami Budapest társadalmára, a budapesti életre koncentrál, és egy videóban mondják el, miért fontos ez a szöveg nekik és hogyan kapcsolódik valamilyen mai, jellegzetesen budapesti, nagyvárosi társadalmi problémához.”
Jónás Tamás Somlyó Zoltán: Megbeszélések az Istennel [videó]
Kemény István Kosztolányi Dezső: Esti Kornél – részlet az 5. fejezetből (kávéház) [videó]
Kiss Tibor Noé Bálint György: Visegrádi utca 20-24. [videó]
Ladik Katalin Gion Nándor: Véres patkányirtás idomított görényekkel [videó]
Mán-Várhegyi Réka Mándy Iván: A gangon [videó]
Molnár T. Eszter Örkény István: A szén [videó]
Szilasi László Márai Sándor: Napló (a nagypolgári életről) [videó]
Tompa Andrea Térey János: Asztalizene – 2 részlet [videó]
A programot a Magyartanárok Egyesülete és a Szépírók Társasága szervezi.
https://budapesttoredekek.wordpress.com/home/
Aba-Novák Vilmos, Nagy Imre és festőbarátaik a Csíki Székely Múzeumban. Kattints a képre!
Idén májusban szervezik meg a polgármesteri hivatal munkatársai a Csíkszeredai Könyvvásárt. Négy napon át, május 10-13. között nemcsak könyveket lehet majd vásárolni, hanem sok rendezvényre is sor kerül a városban. Nemsokára megjelenik a programfüzet is, amelyből tájékozódhattok majd.
Egy fontos esemény éppen a Márton Áron Gimnáziumban lesz, rendhagyó irodalomórát fog tartani Dragomán György író, többek között A fehér király (2005) és a Máglya (2014) című regények szerzője. A szerző saját weboldalán is találtok tőle novellákat, regényrészleteket, gyakran oszt meg friss írásokat a Facebook-oldalán is.
Beharangozóként olvassatok el egy részletet A fehér királyból:
„Akkor már több mint fél éve apa nélkül voltunk, úgy volt pedig, hogy csak egy hétre utazik el, a tenger mellé ment, egy kutatóállomásra, nagyon sürgős ügyben, amikor elbúcsúzott tőlem, mondta, hogy mennyire sajnálja, hogy nem vihet magával, mert a tenger olyankor, késő ősszel igazán felejthetetlen látvány, sokkal haragosabb, mint nyáron, hatalmas, sárga hullámokat vet, csupa fehér tajték minden, ameddig csak a szem ellát, nem baj, ígéri, hogy ha hazajön, akkor majd engem is elvisz, és megmutatja nekem, nem is érti, hogy történhetett, hogy már elmúltam tízéves, de még mindig nem láttam a tengert, mindegy, majd bepótoljuk ezt is a többi bepótolni valóval, semmit se kell elkapkodni, lesz majd mindenre idő bőven, mert előttünk az élet, ez apa egyik kedvenc mondása volt, én sose nagyon értettem, hogy mit jelent, mikor aztán nem jött haza, sokszor gondolkoztam is rajta, és az a búcsú is sokszor eszembe jutott, az, amikor utoljára láttam, egy szürke furgonnal jöttek apáért a kollegái, pont akkor értem haza az iskolából, amikor indultak, ha nem maradt volna el az utolsó óránk, a természetismeret, nem is találkoztam volna velük, épp szálltak be a furgonba, mikor odaértem, nagyon siettek, apa kollegái nem is akarták engedni, hogy beszéljen velem, de apa keményen rájuk szólt, hogy ne csinálják ezt, nekik is van gyerekük, tudják, milyen ez, öt percen már nem múlik semmi, és akkor az egyik kollegája, egy szürke öltönyös, magas, fehér hajú férfi megvonta a vállát, és azt mondta, hogy nem bánja, öt percen itt már tényleg nem múlik semmi, na és akkor apa odajött hozzám, megállt előttem, de nem simogatott meg, nem is ölelt meg, hanem végig a zakóját fogta, két kézzel tartotta maga előtt, és úgy mondta el ezt a tenger-dolgot, hogy sürgősen szükség van rá abban a kutatóintézetben, egy hétig lesz ott, ha nagyon súlyos a helyzet, akkor egy kicsit tovább, addig, amíg rendbe nem szedi a dolgokat, és akkor mesélt még egy kicsit a tengerről, de aztán az a magas ősz hajú kollegája odajött hozzánk, és apa vállára tette a kezét, és mondta, hogy jöjjön, doktor úr, letelt az öt perc, most már menni kell, mert különben lekéssük a repülőt, apa akkor lehajolt, megpuszilta a homlokom, de megölelni nem ölelt meg, és mondta, hogy vigyázzak anyára, legyek jó fiú, mert most én leszek a férfi a házban, úgyhogy becsüljem meg magam, és én meg mondtam, hogy jól van, jó leszek, és ő meg magára vigyázzon, és a kollegája akkor rám nézett, és azt mondta, hogy ne aggódj, öcskös, majd mi vigyázunk a doktor úrra, és kacsintott egyet, aztán kinyitotta apának a furgon oldalsó ajtaját, és segített neki beülni, a sofőr közben beindította a motort, és ahogy becsapódott apám mögött az ajtó, indultak is, én meg felkaptam az iskolástáskámat, és megfordultam, és mentem a lépcsőház fele, mert szereztem egy új csatárt a gombfocicsapatomba, és ki akartam próbálni, hogy tényleg olyan jól csúszik-e a viaszosvásznon is, mint a kartonon, nem maradtam ott, és nem is integettem, és nem néztem a furgon után, nem vártam meg, hogy eltűnjön az utca végén.”
2017. április 11. a Magyar Költészet Napja.
Szeretettel ajánlom figyelmetekbe A lélek szárnyán című előadást, amelyet csütörtökön (!!!), április 12-én 19 órától nézhettek meg a Csíki Moziban. A Bogdán Zsolt színművész által előadott versek és az ifj. Csíki Boldizsár által játszott zongoradarabok egymás mellé kerülnek. Jegyek kaphatóak itt. Illetve nézzetek bele ebbe:
2017. március 4.
Totth Benedek Az utolsó utáni háború (Magvető, 2017) című regénye, ahogy a címe is ígéri, igazi háborús regény. Az amerikaiak, ruszkik, atombombák által fertőzött világban egy kamasz fiú elindul, hogy megkeresse az öccsét. Több témát is érint: barátság, bizalom, önfeláldozás, halálvágy. Már sorolom is a kérdéseket: Milyen műfajokhoz kapcsolható? Lehet-e beavatástörténet? Hogyan jelenik meg álom és valóság viszonya a szövegben? Érdekes olvasmány, el tudom képzelni, hogy órán beszéljünk róla.
Farsangi író-olvasó találkozóra került sor az iskolában, amelyről egy rövid videofelvétel is készült.
Weöres Sándor pontosan 105 éve, június 22-én született, így öt év késéssel érkezik hozzánk a Weöres 100 elnevezésű kiállítás. A kiállítás szervezői játékos, gondolkodásra késztető módon nyúlnak a Weöres-szövegekhez, interaktív eszközökkel igyekeznek az alkotás, a nyelv zeneisége felől megközelíteni ezeket. Az anyagot a Petőfi Irodalmi Múzeum állította össze, a megnyitó január 22-én, a Magyar Kultúra Napján lesz a Csíki Székely Múzeumban.
Különleges hangulatú portré Ritoók Zsigmondról, az ókor lépcsőiről, Homérosz nyelvéről.
A bírkózó kifáradt,
S lihegve elterült,
S szemébe települt
Egy szégyenkező bánat.
S csak nézett, egyre nézett
A távolba merőn...
S érezte csüggedőn,
Hogy ez reá a végzet.
Mindenki kacagott
S én megsirattam mégis,
Mert eszembe jutott:
Lesujtva, tört-kuszáltan,
Az élet cirkuszában
Így fekszem én is, én is!...
1924. július hó 19-én
A hatalomról való beszéd, a fölérendeltség-alárendeltség problémája kikerülhetetlen. Számtalan irodalmi mű központi témája ez, sőt a hatalom működéséről való gondolkodásunk ma már nem független Kafka A per vagy Orwell 1984 című műalkotásaitól.
Híres médiakutatók is foglalkoztak a hatalom kérdésével. A látás médiuma Friedrich Kittler szerint a hatalom egyik meghatározó eszköze. Ugyanakkor Jonathan Crary a látás mediális átalakulását a modernitás fogalmával kapcsolja össze. Az ember kiszolgáltatottságáról, a hatalom újfajta működéséről ajánlok elolvasásra egy elgondolkodtató írást.
Illusztráció: Doménico C V Talarico The Observer
Izgalmas kérdéseket vet fel az irodalmi szövegekben megteremtett beszélő és a szerző viszonyának vizsgálata. Soha, egyetlen esetben sem esik egybe a beszélő és a szerző? Vajon leválaszthatjuk-e egy szövegről a keletkezési körülményeket, a történelmi hátteret, amelyben a szöveg megszületik? Mi van például azokkal a szövegekkel, amelyeknek a címe vagy a főszereplőjének a neve nem más, mint magának a szerzőnek a neve? Mindezek a gondolatok kétféle irodalomelméleti szemlélet ütköztetéséből fakadnak, és bár ma azt az elvet tarjuk érvényesnek, hogy a beszélő és a szerző nem azonos, attól még termékeny vitákat szülnek.
Azt hiszem, nem kéne lezárni az ilyenfajta beszélgetéseket. A kérdések megértéshez vezetnek, hátha tovább tudunk gondolkodni rajtuk.
Olvass tovább: Roland Barthes A szerző halála
A zenéről, zenei alkotásról Iszlai József:
2017. november 14., kedd - Indulás az iskola főbejáratától 14:30-kor. A belépő 7 lejbe kerül.
Azok számára, akik érdeklődnek a néptánc, népzene és a népi kultúra iránt, érdekes lehet a Kallós Zoltán munkásságát bemutató kiállítás, amely december 10-ig látható a Csíki Székely Múzeumban.
„Kallós Zoltán népzenekutatói munkája cseppet sem volt egyszerű. A sikeres munkavégzéshez Kodálytól egy Loewe Opta típusú magnetofont kapott, amit számos magnetofon követett a hatósági elkobzások következtében. Az akadályoztatások ellenére Kallós Zoltán egyedül több balladát gyűjtött fel, mint elődei összesen, munkájával pedig lángra gyújtotta a magyar népi kultúra iránt érdeklődőket.” - írják a kiállítás szervezői a múzeum honlapján.
Rábukkantam egy nagyon kedves videóra, amely Arany János születésének 200. évfordulójára készült. Különböző országok Magyarországra akkreditált nagykövetei szavalják a Családi kört. A film rendezője Ruszthi Zsolt.
Az irodalmi szövegek nyelvi megalkotottságáról beszélgettünk. Arról, hogy az irodalom anyaga maga a nyelv, és az érzelmek, a történetek és konfliktusok csak a nyelv, a szavak által jöhetnek létre, így a nyelv uralja a megkonstruált világot.
Saját megalkotottságára fel is hívhatja figyelmünket a szöveg. Egyszerű példa erre, ha egy kifejezés szokatlanul szép. De sok más példát lehetne felsorolni, mondjuk ha furcsa szavakkal, írásjelekkel, mondatokkal találkozunk olvasóként, az megállít, elgondolkodtat. Vajon milyen más műalkotásokkal lehetne ezt szemléltetni képzőművészetből, filmművészetből, zenéből?
René Magritte: Ez nem pipa